Sztrehalet Oxána: A "Hentes Lány", Aki Újraírja a Hússzakma Szabályait
- Gábor Szabó
- júl. 27.
- 2 perc olvasás
Mautner Zsófi "Kóstoljuk meg" című műsorának legutóbbi epizódjában egy különleges vendég, Sztrehalet Oxána, vagy ahogy sokan ismerik, a "hentes lány" mesélt arról, hogyan váltott fotóművészetből az egyik leginkább férfiasnak tartott szakmára, és hogyan építette fel etikus hentes butikját Budapesten.
Oxána története inspiráló példa arra, hogy a szenvedély és az elhivatottság képes áthidalni a szakmai határokat. Néhány évvel ezelőtt nyitotta meg üzletét a Jászai Mari téren, a 13. kerületben, azzal a küldetéssel, hogy az embereket jó minőségű hús fogyasztására ösztönözze, de kevesebbet.
A Henteslány Küldetése: Minőség és Tudatosság
A műsorban szó esett a grillezési szezonra készített termékeiről, mint a marhaburger (érlelt magyar tarka marha vesefaggyúval a szaftosságért), a bárányköfte (keleties fűszerezéssel) és a füstölt kolbász. Oxána részletesen beavatta a nézőket a receptek titkaiba és a minőségi alapanyagok fontosságába. Különösen kiemelte a vesefaggyú szerepét a burgerekben, amely a zsír kiváló forrása, és a sütés során is segít megőrizni a hús nedvességtartalmát.
A Fordulópont: Fotóművészetből a Vágóhídra
Érdekes fordulatot vett az élete, amikor a COVID-járvány idején a fotós szaktanári állások száma lecsökkent. Ez az egzisztenciális kényszer és a főzés iránti újonnan felfedezett szenvedély indította el a hentes szakma felé. Először szakácsképzőbe iratkozott be, majd a méltán híres Mészárosék (ma Húszabóság) hentesboltban kezdett dolgozni húspulti eladóként, ahol rengeteget tanult a húsokról.
Oxána szerint a hentes hivatás szépsége abban rejlik, hogy részt vehet a végeredményben, az evésben, a vásárlókkal való kommunikációban és az edukációban. Fontosnak tartja, hogy tájékoztassa az embereket a húsokról és a helyes elkészítési módokról.
Vállalkozói Kihívások és Etikus Hentes Szemlélet
A beszélgetés során kitért a vállalkozói oldal kihívásaira is, bevallva, hogy a pénzügyek kezelése sokkal nehezebbnek bizonyult számára, mint maga a húsok fizikai feldolgozása.
A jó minőségű hús definíciója nála egyértelmű: a hús ne legyen vizes, és ne veszítsen sok nedvességet hőkezeléskor. Sajnos a piacon sok a félrevezető információ, és sokan az árat tartják a legfontosabbnak a minőség helyett. Oxána javasolja a címkék alapos elolvasását, de hangsúlyozza, hogy a kóstolás a legbiztosabb módja a minőség megítélésének. A magyar csirke minőségét például jónak tartja.
Felmerült a mangalica tarja és az átlagos sertéstarja közötti különbség is. Oxána elmagyarázta, hogy a mangalica drágább, mert telítetlen zsírsavakat tartalmaz, jobb az élettani hatása, kisebb volumenben tenyésztik, és az állatok lassabban nőnek, jobb takarmányozással.
Az etikus hentes elvei mentén Oxána arra törekszik, hogy országhatárokon belülről szerezze be a húst, ezzel csökkentve a karbonlábnyomot és segítve a magyar termelőket. Emellett kiemelten fontosnak tartja az állatok megfelelő tartási körülményeit, elkerülve a zsúfoltságot.
A Húsfogyasztás Jövője
Sztrehalet Oxána szerint a húsfogyasztási szokások abszolút változni fognak a jövőben. Úgy véli, nem a húshelyettesítők lesznek a megoldás, hanem inkább a zöldségek felé mozdulunk el. A hentes szakmában pedig az olló még inkább kinyílik: megmaradnak a nagyon jó és a nagyon silány minőségű üzletek, a közepesek pedig bezárnak. Ez a tendencia tovább erősíti Oxána misszióját, miszerint a tudatos és minőségi húsfogyasztásé a jövő.
Podcast csatornák
Hozzászólások